A karácsony a szeretet ünnepe, kéne legyen. Ezzel ellentétben, a való életben legtöbbször azt hallom, hogy idegeskednek az emberek, meg kell felelniük másnak, felül kell múlni a másikat és ez persze oda is vezet, hogy rengeteg pénzbe kerül. Többet költünk a karácsonyra, mint szeretnénk. Hogy lehet ezen változtatni? Mit lehet tenni? Ebben próbálok segíteni.

.

Ha van kedved, nézd meg videós formában:

Ha nem szeretnél lemaradni a hasznos újdonságokról, akkor klikkelj ide és iratkozz fel a Youtube csatornámra!

.

.

Az angolban van egy remek mondás, “not having a plan is planning to fail”. Ha nem készítesz tervet, akkor a bukásod tervezed. Ez az elv itt is érvényes. Nézd meg, hogy mi szokott tetszeni a karácsonyban és mi nem?! Ebből készíts tervet! Az előbbiekből többet kell csinálni, utóbbiból kevesebbet.

Néha érdemes ismételni, hogy igenis lehet pozitív változást elérni, de meg kell próbálni. Remélem, hogy ez a cikk/videó motivál ehhez. A következőkben mutatok néhány példát ehhez, némelyik ellentmond a másiknak, azt válaszd, amelyik rád illik.

Akár két részre is bonthatjuk,

.

A lelki oldal

► A karácsonyfával nem az utolsó napokban bajlódunk, amikor mindenki rohangál, hanem december elején áll a fa. Segít a hangulaton is és nem zavar, hogy korábban elszárad. Nordmann-fenyőt igyekszem venni (az én esetemben az Ikeából, de ennek okairól majd később), aminek nem annyira hullik a levele.

► Főleg, ha ilyenkor több szabadságod van, szokássá alakíthatod a két saját napot, vagy csak egyet. Nem hogy rokont nem látogattok, de még a telefont sem veszitek fel. Abban az időben akár meg is tervezhetitek a következő évet, megnézhetitek mi ment jól és mi mehetett volna jobban idén. Ez az, amit a sikeres befektetők csinálnak, ezzel kapcsolatban két videóm is volt, itt és itt.

► Miért ne rendelnél ennivalót? Ez ritka dolog, jól esik, mosogatni sem kell, rengeteg időd marad másra. Ezt például az én szüleim generációja nehezen fogadja el, hát nehezen fogadja el.

► Ehhez kapcsolódik, hogy ne másnak próbálj megfelelni, ha ezzel van problémád.

► Ajándékot készíthetsz magad is, millió ötlet van az interneten, sok hobbi bolt van kellékekkel, szalvéta képek, karácsonyfa díszek. Készíthetsz magad sampont, testápolót, fotót vagy lekvárt mindenkinek. Milyen jó a saját lekvár vagy saját karácsonyfa dísz! Ez még árban is jobb lehet egyébként. Én például a tesómtól kaptam nem is tudom hány éve általa készített karifa díszeket és amit a gyerkőcei festettek, azóta is nagy örömmel tesszük ki őket a fára. Vagy kapni kis elektronikai csomagokat, amit én forrasztottam össze.

► Ha az a gond nem tudod mit vegyél, beszéljétek meg, hogy legyen lista.

► Akár elmehettek kirándulni is, senki nem mondta, hogy kötelező otthon maradni.

► Süthettek, főzhettek együtt, figyeljetek egymásra.

.

A pénzügyi oldal

► Ha unod a hetedik parfümöt vagy tusfürdőkészletet, eleged van abból, hogy látványos ajándék kell, ha csak azért veszel meg valamit, mert méltó ajándék, netán hitelből kéne ajándékot venned (ezt sose tedd!), a karácsony rengeteg pénzedbe kerül, ha a karácsonyról elsők között az jut eszedbe, hogy sokat kellett költeni, akkor ne tedd. Azért vagyok itt, hogy elmondjam, hidd el, teljesen rendben van, ha nem teszed.

► Beszéljétek meg, hogy csak az kapjon ajándékot, akinek nincs saját keresete, vagy 14 éves kor alatt, tehát a gyerekek. Felesleges ajándékokra költeni és felülni a fogyasztói társadalom vonatára. Nem szabad bedőlni, vagy a mindenféle ügyes marketing trükköknek. Beszélhetnénk arról, hogy a ma feleslegesen kidobott pénz mennyibe kerül hosszú távon, de erről majd később.

► Ha unod, hogy olyan ajándékokat kapsz, amit soha nem fogsz használni, vagy unod, hogy nem tudsz értelmes dolgot venni annak, akinek mindene megvan, és minek neki már a 46-ik üveg drága bor vagy whisky, akkor is van megoldás. Üljetek le és beszéljétek meg, hogy ez a  problémád. Hamar ki fog derülni, hogy a szeretteid mást várnak el tőled, mint ami a te fejedben van.

► Ezzel a néhány ponttal már letudod a költekezés egy jó részét. Választhatod az időt a pénz helyett. Ez alatt azt értem, hogy a fizikai ajándék helyett, ami felesleges lenne, beszélgess egy jót az illetővel. Ez az, ami egyébként is hiányzik ebben a közösségi médiás világban. Mikor beszélgettél egy jót a nagy rohanás közepette?

► Vagy megbeszélhetitek, hogy az ajándékoknak legyen felső ár limitje. Ezzel mindenki pénzt takarít meg és segít a megfelelési drága ajándékok problémáján is, de a legjobb az lenne, ha nem is kéne ajándékot venni.

► Természetesen előre meg kell határoznod mennyibe fog ez neked kerülni. Oszd el azt a pénzt ajándékokra, étkezésre. Ezt előre meg tudod tervezni. Egy kis időt kell be kell fektetni ehhez, de megéri! Ne lépd túl a keretet és nem fogsz bánkódni azon hogy másoknak akartál megfelelni és mindez mennyibe került!

► Egy nagyobb ajándékról nem kell feltétlen lemondani, fogj össze a testvéreddel és vegyetek meg együtt valamit a szüleiteknek.

► Receptes oldalakon pedig ezer recept van olyan ételekkel, amik kiválóak, mégsem kerülnek sokba. Mondjuk a palacsinta nem egy eget verő költség és akár reggel készíthetek palacsinta hóembert, vagy más költeményeket, csak a képzelet szab határt. Én sokkal szívesebben látnék erről képeket a Facebook-on, mint az “idilli” ajándékokkal megtömött dizájnos karácsonyfás képeket (ha nézném a Facebook hírfolyamot :D).

.

A példa

És gondolj bele, hogy ezekkel a következő generációnak is példát mutatsz. Ha a gyereked az idegeskedést, a megfelelési kényszert, a pénzköltést fogja látni, akkor ő is azt fogja csinálni később. Ha az együtt töltött idő fontosabb, akkor jó eséllyel ő is ezt viszi tovább! Ezzel és ehhez kívánok neked előre is nagyon boldog karácsonyt!

Ha tetszett ez a cikk, kérlek oszd meg másokkal is! Sokat jelentene nekem, ha feliratkoznál a hírlevelemre (ritkán kapsz tőlem levelet, akkor is a te érdekedben) és ha nem szeretnél semmiről sem lemaradni, akkor kövesd a Facebook oldalam vagy a Youtube csatornám!

Weboldalam, blog, klub, interjúk: Ide kattints!
Iratkozz fel a hírlevélre ingyenes e-könyvért cserébe: Feliratkozok!
Facebook oldalam: Itt találod!
Kérdezz bármit Telegram app-on keresztül: Kérdezek!
E cikk eredeti változatát itt találod.

A kötvényekkel kapcsolatban meg kell érteni mi a különbség kamat és a hozam között. Most ezt tanulhatod meg egyszerűen és megértheted mi az egyik legfontosabb kockázat a kötvényekkel kapcsolatban. Ha kihagytad az előző részt, kérlek először olvasd el, vagy nézd meg, hiszen ez a cikk arra épül.

Ha inkább megnéznéd ezt a cikket videós formában, akkor itt a lehetőség:

Kamat és hozam

Ha például állampapírt veszel, vagy egy cég kötvényét veszed meg, az fizet valamekkora kamatot. Ez a kamat a kötvény névértékére vonatkozik, ezt a kamatot kell kifizetnie a cégnek a névértéken felül. A kamat azt mutatja meg, hogy a kötvény kifizetése hogyan viszonyul a névértékéhez. Ha Te adtál kölcsön az államnak vagy a cégnek és a névértéket fizetted a kötvényért, akkor ez a kamat egyben a te befektetésed hozamát is jelenti. Befizetted a névértéket és arra kapod a kamatokat, a kamat egyben hozamod is.

Viszont, ha te eladod a kötvényedet Bélának, akkor Béla hozama már más lesz. De miért?
Azért lesz más, mert te nem a névértéken adod el a kötvényt, hanem drágábban vagy olcsóbban. Béla már nem a névértéket fogja befektetni, de attól még a kötvény ugyanazt a kamatot fizeti A kötvény mint papírdarab nem tudja ki a tulajdonosa, ezért továbbra is ugyanannyi kamatot fizet. Tehát mivel Béla vagy többet vagy kevesebbet fizetett a kötvényért mint te, az ő hozama más lesz mint a tiéd. A kötvény hozama a névleges kamat mellett függ annak vételárától is. A kötvény hozama azt mutatja meg, hogy milyen a befektetésünk teljesítménye, mennyit realizáltunk.

Ez világos, de miért kéne drágábban vagy olcsóbban eladnod a kötvényt? Na, itt ugrik a majom a vízbe!

Egy példa

Nem kell aggódni, ez csak elsőre tűnik bonyolultnak. Például te vettél egy 100 000 Ft névértékű, 2 éves futamidejű és 10% fix kamatozású állampapírt. Ugye 10% a névleges kamata, minden évben 10 000 Ft-ot fizet és a második év végén még a névértékét is visszakapod. Ennek a pénzáramlása így néz ki:
Befizetés: -100 000 Ft
1. év: +10 000 Ft
2. év: +110 000 Ft

Eddig világos a dolog. Most tegyük fel, hogy eltelik egy év, te megkaptad a 10 000 Ft-ot, de addigra a jegybank már levitte az alapkamatot és most a piaci hozamszint 5%. Ha ma vennél állampapírt, csak 5% kamatot kapnál érte. A te papírod viszont továbbra is 10%-ot fizet, ezért nyilván többet ér egy mai ugyanannyi névértékű papírnál.
De mennyit ér? Ha most adod el Bélának mennyit kérj érte? Bélának két választása van.

1. Vagy vesz az Államkincstárban 100 000 Ft-ért 5% kamatozású állampapírt és egy év múlva 105 000 Ft-hoz jut
2. Vagy megveszi a te papírodat ami 10%-ot kamatozik és egy év múlva 110 000 Ft-hoz jut.

Béla nyilván hajlandó lesz többet fizetni, mint 100 000 Ft, hiszen ugyanannyi pénzért több kamatot kapna. (Most tekintsünk el a költségektől és a kockázatoktól.) Bélának annyit kell fizetnie, hogy a hozama 5% legyen. Ha Béla megveszi a kötvényedet és egy év múlva 110 000 Ft-ot fog kapni, akkor mennyit kell most fizessen, hogy a hozama 5% legyen?

Egyszerűsített megoldás: a 110 000 Ft 95%-át kell fizesse, hiszen ehhez adódik hozzá az 5% hozama. 110 000 Ft x 0,95 = 104 500 Ft.
Pontosabb megoldás: 110 000 Ft / 105 x 100 = 104 762 Ft.
Profibb megoldás: diszkontáljuk a 110 000 Ft-ot, tehát elosztjuk az 1+kamattal az első hatványon, 110 000 Ft / (1 + 0.05) = 104 762 Ft

Tehát Béla fizet 104 762 Ft-ot, egy év múlva kap 110 000 Ft-ot és a hozama 5%.
Te viszont egy év alatt kaptál 10 000 Ft kamatot, visszakaptad a befizetett 100 000 Ft-ot és keletkezett még 4 762 Ft árfolyamnyereséged is (összesen 114 762 Ft)! A kötvényed árfolyama növekedett! Ezért a te hozamod egy év alatt 14,7%! A kamat hiába volt 10%, a Te hozamod 14,7% lett.

Hozamok változása és az árfolyam

Ebből az derül ki, hogy a hozamszint változása hogyan hat a kötvények árfolyamára. Ha a hozamszint csökken, mint az előbbi példában, akkor az árfolyam emelkedik és ez fordítva is igaz.

De ne menjünk el a látványos példa mellett. Az alábbi ábra 2011 június és 2012 június közti időszakot mutatja be, felül az 5 éves állampapír referenciahozamai látod (Y5 és egyszerűsítsük mostantól hozamnak), alul pedig az OTP Maxima A sorozat kötvényalap árfolyamát. Az adatokat akár te is le tudod tölteni az ÁKK és a BAMOSZ erre vonatkozó weboldaláról. Természetesen más kötvényalapot is meg lehetne nézni, hasonló eredménnyel. Azt is tudjuk, hogy ez a kötvényalap nem csak 5 éves állampapírba fekteti a pénzed, de szemléltető példának megteszi…

Szóval azt láthatod, hogy a felső ábrán 2012 januárjáig emelkednek a hozamok, az állam egyre több kamatot fizet, ha állampapírt ad el, ezután pedig csökkennek a hozamok. Ezzel párhuzamosan pedig a kötvényalap árfolyama 2012 januárjáig csökken, utána pedig növekszik. Pont ellentétesen mozog a hozamokkal.

Kamatkockázat

Másképpen megfogalmazva, a kötvények vagy állampapírok kamatkockázatát láthatod. Ha növekszik a kamatszint, akkor a kötvények árfolyama csökken, ha csökken a kamatszint, akkor a kötvények árfolyama növekszik. A kötvények hozama erősen függ a kamatkörnyezettől.

Azt hiszem, hogy mára bőven sok információt olvashattál erről. Ha ezzel kapcsolatban kérdésed van, tedd fel nyugodtan! A következő alkalommal profibb szinten is megbeszéljük a kötvények árfolyamát és azon keresztül további érdekességeket fogsz látni. Aztán pedig elmondom, hogy mennyire erős ez a kamatkockázat.

Kötvény és állampapír iskola

• Az első cikkben és videóban megbeszéltük mi a jegybank alapkamat és hogyan hat a gazdaságra.
• A második cikkben és videóban megmutattam miért gyengül a forint és miért furcsa a kamatrendszer Magyarországon. Mi a kapcsolat a kamatok és a deviza árfolyama között?
• A harmadik cikkben és videóban elmagyaráztam a lehetetlen szentháromságot és azt, hogy Soros György erre alapozva hogyan spekulált az angol jegybank ellen. Hogy lehetne erősíteni a forintot úgy, hogy a kamatokat alacsonyan tartjuk és ez mibe kerülne?
• A negyedik cikkből és videóból megtudhattad mi a kötvény, milyen előnyei vannak és egy kockázatáról is szó esett.
• Az ötödik cikkben és videóban arról tanulhattál, hogy mi a különbség kamat és hozam közt, illetve hogy az állampapíroknak van kamatkockázata.
• A hatodik cikkben és videóban megmutattam mi a kötvény árfolyama, a fogalmakat a Webkincstárból, mint nettó és bruttó árfolyam, felhalmozott kamat. Láthattad hogyan kell kiszámolni ezeket.
• A hetedik cikkben és videóban pedig a kötvények átlagidejéről volt szó. Haladók még a kiszámolását és láthatták.
• A nyolcadik cikkben és videóban elmagyaráztam hogyan függ a kötvények árfolyama a kamatváltozástól és az idő múlásától, az átlagidőtől. Mennyire veszélyes egy állampapír?

Ha tetszett ez a cikk, kérlek oszd meg másokkal is! Sokat jelentene nekem, ha feliratkoznál a hírlevelemre (ritkán kapsz tőlem levelet, akkor is a te érdekedben) és ha nem szeretnél semmiről sem lemaradni, akkor kövesd a Facebook oldalam vagy a Youtube csatornám!

Weboldalam, blog, klub, interjúk: Ide kattints!
Iratkozz fel a hírlevélre ingyenes e-könyvért cserébe: Feliratkozok!
Facebook oldalam: Itt találod!
Kérdezz bármit Telegram app-on keresztül: Kérdezek!
Ennek a cikknek az eredeti változatát itt találod.

Minden befektetőnek alapvető kérdés ez. Hogyan védhetjük ki a közelgő korrekció negatív hatását, mit kell megváltoztatnod a portfóliódban emiatt, hogy jobb hozamod legyen? Azt fejtettem ki az előző cikkben és videóban, hogy egyáltalán várható-e most a korrekció, ha olyan sokan mondják? Most arról olvashatsz, hogyan készítheted fel a befektetéseidet egy korrekcióra?!

Inkább megnéznéd 7 percben? Tessék:

Hogyan alakítsd át a portfóliódat a közelgő válság előtt?

Egy szóban megfogalmazva: SEHOGY. Nem tudom lesz-e korrekció, lehet, hogy lesz, lehet, hogy nem. Senki nem tudja, ahogy az előző cikkben kifejtettem. De még ha arra is számítasz, hogy lesz, akkor sem javaslok semmilyen változtatást. Ne térj le az útról! Hogy miért? Most csak pár gondolatot írok le, talán később szentelek ennek a kérdésnek egy külön cikket/videót, mert úgy látom érdemes.

1. Az alapvető gondolatod az, hogy most eladod a részvényeket amíg még drágák, aztán a válság alatt olcsóbban visszavásárolod őket. Viszont a piaci csúcsokat és völgyeket eltalálni hosszú távon lehetetlen, ezt számtalan kutatás bizonyította, tehát teljesen felesleges megpróbálni. Aki megpróbálta, hosszú távon nem tudott kiemelkedőt alkotni. Te leszel az akinek sikerül?
2. Mi van, ha tévedsz és most átalakítod a portfóliót felkészülve az A esetre, miközben B eset alakul ki jövőre? Mondjuk te eladod a fele részvényedet és készpénzzel várod az esést, de ebből csak oldalazás lesz és infláció. Ez megtizedeli a hozamodat. Kimaradsz a piac további emelkedéséből, mint más évek óta rengeteg ember. Ráadásul lehet, hogy oldalazni fog a piac, de például az osztalékokat addig is fizetik a cégek!
3. A részvényeket egyébként is hosszú távra vetted, legalábbis remélem. Egyik kedvenc mondásom Warren Buffett-től, hogy úgy vegyél részvényt, hogy ha 10 évre bezár a tőzsde akkor is nyugodtan tudj aludni.
4. Van még egy logika ami sokaknak eszébe juthat: Merre mehetnek az amerikai árfolyamok ezután, ha nem lefelé? És ha Amerikában esni fog a piac, akkor Európában is esni fognak a részvények, szóval miért kéne befektetnünk egyáltalán? Igen, valóban, van összefüggés rövid távon, napi, hetes szinten. De havi, vagy éves szinten már megmutatkozik a különbség, tehát emiatt nem lenne érdemes kimaradni az európai növekedésből, az európai piacnak sokkal több tere van felfelé. Hosszú távon a két kontinens teljesítménye elkülönül. Ha mondjuk fejlődő piaci érdekeltséged van, akkor csak tartsad nyugodtan őket.
5. Másrészt az, hogy mit kell változtatnod a portfóliódon, attól is függ miért fektettél be. Ha mondjuk osztalék alapon fektetsz be, akkor egy piaci korrekció extra hozamot jelent neked. Hiszen például az Abbott vagy a Siemens folyamatosan osztalékot fizet nekem. Ha esnek az árfolyamok és újra befektetem az osztalékot, akkor most alacsonyabb áron több részvényt vehetek meg! Magasabb lesz a hozamom.
6. Egyáltalán miért gondolod, hogy változtatni kellene a stratégiádon? Jó eséllyel azért döntöttél az adott stratégia mellett, mert X év alatt Y hozamot vársz el, ez volt a szakirodalomban, a stratégia hosszú távon működött eddig és várható, hogy fog is. Bemutatták, hogy mondjuk 100 év adatai alapján működik. Szerinted ebben a 100 évben nem voltak válságok? Gondolod, hogy aki ezt számolta az folyamatosan alakítgatta a stratégiát minden alkalommal ha felhők gyülekeztek? Ugyan már! A stratégiát tűzön vízen át végig kell vinni hosszú távon, ettől lesz sikeres, nem attól, hogy megpróbálsz időzíteni! Ezt számos vizsgálat bizonyítja.
7. A legnagyobb befektetési butaságokat akkor követi el az ember, amikor hagyja, hogy az érzelmei irányítsák és befolyásolja a piaci hangulat. Úgy is fogalmazhatnám, hogy ne kövesd a csordát! Te ne arra figyelj mások mit csinálnak és gondolnak! Milyen időtávon szeretnél nyertes lenni?

Tehát nem adnám a papírjaimat pánikszerűen, sőt itt a lehetőség, hogy megfontoljunk egy Boeing részvény vásárlást :) Röviden ezt tudom elmondani arról, hogyan kellene felkészülnöd a közelgő válságra, ha lesz egyáltalán idén recesszió. Segített?
Ha tetszett a cikk, kérlek segítsd azzal a munkámat, hogy megosztod másokkal is, követed a Facebook oldalam, vagy feliratkozol a hírlevelemre!

Weboldalam, blog, klub, interjúk: Ide kattints!
Iratkozz fel a hírlevélre ingyenes e-könyvért cserébe: Feliratkozok!
Facebook oldalam: Itt találod!
Kérdezz bármit Telegram app-on keresztül: Kérdezek!
Ennek a cikknek az eredeti változatát itt találod.

Vagy ezer irányból hallani, hogy gazdasági válság jön 2018-ban. De most már tényleg… ! Egyáltalán tényleg várható-e most a korrekció, lehet-e tévedés, ha olyan sokan mondják? Hogyan védhetjük ki a közelgő korrekció negatív hatását, mit kell megváltoztatnod a portfóliódban emiatt, hogy jobb hozamod legyen?

Ha szeretnéd, akár meg is nézheted itt mi szól e mellett és ellene:

Milyen tényezők okozhatják a most várható esést?

Azért röviden tekintsük át miért is beszélünk (beszélnek) részvénypiaci esésről egyre többet?! Most, hogy már Orbán Viktor is válságról beszél… Hírek jönnek-mennek, de valahogyan mégis egyre gyakrabban előkerül a piaci korrekció témája. Nem vagyok megmondóember, de szerintem van néhány tényező amit most érdemes fejben tartani. Lehet, hogy fél év múlva ismét elolvasva ezt a cikket igazam lesz, de lehet, hogy teljesen tévedek. Mindenesetre íme néhány indok a sok közül, ami, vagy ezek kombinációja kiválthat egy várva-várt korrekciót. Konkrét cégeket is említek, úgy gondolom indokokat keresni egy korrekcióhoz nagyon könnyű. Jósolni továbbra sem tudok, de együtt gondolkodni szuper dolog, én most így látom a helyzetet:

1. A világkereskedelem
   Az alábbi ábrán a világkereskedelem export részét láthatod. Elég ha a kék vonalra koncentrálsz.

1. Ez az ábra azt mutatja meg, hogy a kereskedelem mekkora része volt export, mekkora része származott együttműködésből. Az látszik, hogy az 1929-es válság előtt növekedett az együttműködés az országok közt, többet adtak és vettek egymástól, aztán ez a trend csökkent a második világháború végéig, majd azóta emelkedik. (Nincs az ábrán, de a 2008-as válságban is csökkent kicsit.) Alapvetően ha ez a kereskedelem növekszik az jó, hiszen bővül a gazdaság, több a munkahely, több a bevétel. Most viszont jött Trump és az ő vámháborúja Kínával, amibe beszáll az EU is, ami azért gond, mert várhatóan csökkenni fog az export, csökkenni fog az országok közti kereskedelem. Attól tart mindenki, hogy ismét lefelé irányul a kék vonal és ez rossz a gazdaságnak.
2. Boeing
   Ott van például a Boeing. Tavaly minden negyedik repülőt Kínába szállították le, ebből következik, hogy egy ilyen vámháború ezt a céget érzékenyen érinti. Mivel ez is egy fontos cég Amerikában, az emiatt kialakult rossz hangulat átterjedhet más cégekre is. A vámháború miatt az árfolyama esett is.
3. Infláció
   Az elmúlt időszakban az amerikai inflációs várakozások emelkedtek, tehát nehezebb megmondani mekkora lesz a dollár értéke a jövőben. Bizonytalanságot szül mekkora hozamot lehet elérni, a befektetők nem szeretik a bizonytalanságot és a profit egy részét elteszik, ez árkorrekciót okoz.
4. Amazon, Facebook, Google
   Trump nem volt rest twittelni az Amazonról is, amit egyébként még soha nem láttam. Mármint, hogy egy amerikai politikus egy cégről beszél. Nyilván egy óriási vállalatról van szó, amelyik talán túl nagyra nőtte ki magát és ez felkeltette a politika érdeklődését is. Ha az elnök úr negatív hangvételt üt meg ezzel kapcsolatban, akkor az nem tesz jót a részvény árfolyamnak. Ilyen a Facebook is, ahol az adatkezelés ütközött falba, hogy finoman fogalmazzak. Esett mint a kő, ez a hangulat pedig magával rántotta a Google-t is, hiszen az is egy óriási adatkezelő vállalat. Ha ezek az órások esni kezdenek, gondolhatod mi történik a piaci mentalitással, bizony délnek veszi az irányt.
5. Kamatemelés
   Ugye elindult a kamatok emelkedése is. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a hitelekért egyre több kamatot kell fizetni. Ha több kamatot kell fizetni, akkor egyrészt kevesebb hitelt vesznek fel és lassabb a gazdasági növekedés, kevesebb üzlet indul be. Másrészt lesznek, akik már nem fogják tudni visszafizetni a hitelt és csődbe mennek. Mindegyik eset talán normális dolog, de már nem normális világban élünk és ez szűkíti a gazdaságot, megint csak bizonytalanságot szül. Aztán emiatt a „kockázatmentes” hozam is növekszik, ami a részvények árának nem tesz jót.
6. Értékeltség
   A részvények Amerikában már jó ideje túlárazottak (legalábbis ez a konszenzus), már nem tudnak nagyon hová növekedni. Egyébként Európa még nem olyan drága, a fejlődő piacok meg még kevésbé (nem mintha emiatt Amerika nem emelkedhetne még, vagy India nem eshetne egy nagyot).
7. Kereskedelmi szektor és hitelezés
   Amerikában rettenetesen sok kiskereskedelmi üzletet és plázát zártak be tavaly is, rengeteg ember veszti el a munkáját. Egyrészt ott hatszor akkora területe is volt a szektornak, mint amihez mi Európában mi hozzászoktunk, szóval volt miből visszavágni, de így is sokan kerülnek az utcára. Olyat is hallok, hogy már annyira tolják a bankok a hitelezést, hogy munkanélkülieknek is adnak 3000 dolláros hitelkeretet. Ez már válságra utaló jel, ha eltekintenek a kockázatoktól.
8. Adósság és nyugdíjak
   Miközben a kormányok és jegybankok lényegében azon dolgoznak, hogy elinflálják az adósságot, sokat is termelnek és ne feledkezzünk meg mekkora hatalmas összeg hiányzik a nyugdíjrendszerből. A demográfia romlása miatt a nyugdíjak egyre nagyobb terhet jelentenek, miközben egyre kevesebb embernek kell eltartania egyre többet. Tehát a pénzt amit megtermelünk egyre inkább vagy az idősek segítésére fordítjuk és kevésbé növekszünk, vagy… ?
9. Olaszország?
   Olaszország szerintem csak egy muslica a levesben. Persze sok a 2300 milliárd eurós adóssága, 7-8-szorosa a görögnek, de kit ér ez váratlanul? Már a görög problémák idején is tudható volt az olasz probléma, azóta helyzet nem javult semmit. Lehet, hogy elindít ez valamit, lehet, hogy a piac emiatt lefordul, de ez egy komoly befektetőt sem lephet meg.

Tehát, ezek a tényezők fogják okozni a 2018-as korrekciót? Lesz-e részvénypiaci esés idén? Fogalmam sincs. Ha pisztolyt szegeznének a fejemhez és választanom kellene, akkor azt mondanám: Recesszióra azért nem számítok idén, erre kevés az esély. Majd meglátjuk, hogy igazam lesz-e (igazából teljesen mindegy). Most nézzük mire alapozható ez.

Mi szól a nyugalom mellett?

1. Adócsökkentés
   Vannak olyan faktorok is, amelyeknek nagyon kellene örülnünk, például az adócsökkentés az USA-ban. A 35 %-ról 21%-ra mérsékelt adó nyilván több pénzt juttat a részvényesek zsebébe.
2. Emelkedő profit, Apple
   Vagy, hogy a profitabilitás nagyon emelkedik, a cégek egyre inkább automatizáltak. Az Apple csak az első negyedévben (!) 20 milliárd dollár nyereséget termelt!
3. Értékeltség
   Azért veszem ezt elő újra, mert sokan le vannak maradva. A konszenzus szerint tényleg túlárazottak a részvények, de a számok azt mutatják, hogy nem. Itt egy ábra az előre mutató ár/nyereség értékről, ami most olyan 16-os érték körül szambázik, tehát alacsonyabb, mint az átlagos érték!

4. Félelmetes hírek
   Emellett emlékezz arra videómra is, ahol elmagyaráztam a hírek hatását és hogy miért kellett aggódni 2009 óta minden évben! Ha még nem láttad, itt az alkalom, hogy megnézd, tanulságos!
5. Fundamentumok – gazdaság
   A részvénypiac viselkedése rövid távon, mint tudjuk, egy zaj, az érzelmek vezérlik. Hosszú távon viszont már a fundamentumokon alapszik. Hogy néznek ki a fundamentumok? A gazdaság köszöni szépen, jól van, nincs a láthatáron recesszió. Hosszú távon a tőzsde még emelkedhet, miért ne?
6. Időben zajlik a korrekció
   Pont ezek miatt a korrekció mértéke nem is volt nagy, ezt a piac inkább a korrekció elhúzásával éri el. Ezt nem egyedül vettem észre.

Hogyan alakítsd át a portfóliódat emiatt?

A terjedelem miatt erre a következő cikkben és videóban találod a választ! <— Kattints rá és nézd meg!

Te mit gondolsz a fentiekről? Örülnék, ha megosztanád a gondolataidat, szívesen beszélgetek erről is. Ha együtt gondolkodunk, biztosan jobb döntéseket tudunk hozni. Ha tetszett a cikk, kérlek segítsd azzal a munkámat, hogy megosztod másokkal is, követed a Facebook oldalam, vagy feliratkozol a hírlevelemre!

Weboldalam, blog, klub, interjúk: Ide kattints!
Iratkozz fel a hírlevélre ingyenes e-könyvért cserébe: Feliratkozok!
Facebook oldalam: Itt találod!
Kérdezz bármit Telegram app-on keresztül: Kérdezek!
Ennek a cikknek az eredeti változatát itt találod.

Az eddigi három alapozó cikk után most közelebbről is megismerkedünk a kötvényekkel. Pontosan mi a kötvény? Mi az előnye és miért van rá szükség? Miért lehet érdemes kötvénybe fektetni? Milyen áron, milyen veszélyei vannak?

Ha szeretnéd, akár videós változatban is megnézheted :

Mi a kötvény?

Tegyük fel, hogy egy cég gyorsítani szeretné a növekedését és ehhez pénzre van szüksége. Több dolgot is tehet, most csak kettőt fogok említeni.

1. Fordulhat a bankhoz is, hiszen ha hitelt vesz fel és azt befekteti, akkor gyorsabban jut több bevételhez és abból az extra pénzből majd kifizeti a hitelt.
2. A másik megoldás az, ha a bankot mint közvetítőt kihagyja a dologból és a hitelt közvetlenül tőled veszi fel. Te beviszed neki a pénzt és cserébe kapsz egy darab papírt, hogy a cég neked ennyivel tartozik (névérték) és annyi kamatot fog fizetni ezen felül. Ezt a megoldást hívják kötvénynek. Tehát ez valójában egy hitel. Nagyon csúnyán megfogalmazva a kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, hiszen közted és a cég között hitelviszony áll fenn. Magyarul, ha te kötvényt veszel, akkor valakinek a hitelezője leszel. Hitelt, kölcsönt adsz és cserébe visszakapod a pénzed kamatokkal együtt.

Szemben a részvényekkel, amit ha megveszel fogalmad sincs, hogy mennyit kapsz vissza, itt előre lehet tudni, hogy mennyit fogsz kapni és mikor. Vagy valamilyen előre rögzített számolás alapján kiszámolható, valamilyen előre rögzített változótól függ, például a jövőbeli infláció + x százalék kamat.

Vannak olyan kötvények, amit nem kötvénynek neveznek, de attól még kötvények. Ilyen a jelzáloglevél, a diszkont kincstárjegy vagy állampapír.
Az állampapír is egy kötvény. Ha állampapírt veszel, akkor az államnak adsz hitelt. Az állam a pénzzel elvileg jól gazdálkodik és aztán visszafizeti a pénzed és közben kamatokat is fizet.

Kamatozás

A kötvényed lehet fix, vagy változó kamatozású. Ha fix kamatozású, akkor például minden évben 5% kamatot fizet. Ha változó kamatozású, akkor a kamatozása egy változótól függ, például a prémium állampapír kamatozása függ az inflációtól. Te infláció plusz egy rögzített százalék kamatot fogsz kapni, szóval a kamatozásod az inflációval együtt változik.

Érdekesség, hogy a diszkont kincstárjegy nem kamatozik, hanem a névértékét kapod vissza és olcsóbban, diszkonttal veheted meg. Például a névértéke 10000 forint, tehát 10000 forintot kapsz vissza a végén, de befizetned csak 9500 forintot kell.

További érdekességként jegyzem meg, hogy az angolban kamat helyett a kupon szót használják (durván leegyszerűsítve), tehát például az első példánknak 5% a kuponja. A diszkont kincstárjegy pedig zéró kupon kötvény, hiszen nem fizet kamatot a névértéke után, a 10000 forint után nem fizet kamatot.

Visszafizetés, készpénzáramlás

Nagy előnye a kötvényeknek, hogy akár folyamatosan készpénzt fizethetnek neked, van készpénzáramlásuk, cash flow-juk. Hasonlíthatjuk az osztalékfizető részvényekhez is, de itt előre tudod mikor mennyi pénzt fogsz kapni és mennyi jár vissza a végén (a kockázatoktól eltekintve). Viszont csak a nagyon jó minőségű osztalékfizető részvényeknél számolhatsz előre tudható készpénzáramlással ami még növekedhet is, de még így sem tudhatod mikor hogyan alakul a részvény árfolyama.
Mindkettőt lehet jól és rosszul kezelni, azért vagy itt, hogy megtanuld a különbséget és magad hozhass döntéseket. Remélem a kötvény és állampapír iskola végére úgymond nem halat, hanem hálót kapsz a figyelmedért cserébe.

A kötvények visszafizetése sem egyféleképp történhet. Alapesetben a lejáratkor kapod vissza a névértéket, például egy 10000 forint névértékű, 8% kamatozású, 5 éves futamidejű kötvény pénzáramlása így néz ki:
Befizetés: -10000 Ft
1. év: +800 Ft
2. év: +800 Ft
3. év: +800 Ft
4. év: +800 Ft
5. év: +10800 Ft

De az is előfordulhat, hogy adott években a névérték egy részét is visszakapod és a maradék összeg kamatozik tovább. Például egy 10000 forint névértékű, 8% kamatozású, 5 éves futamidejű, utolsó két évben fele-fele arányban visszafizető kötvény pénzáramlása így néz ki:
Befizetés: -10000 Ft
1. év: +800 Ft
2. év: +800 Ft
3. év: +800 Ft
4. év: +5800 Ft (itt visszakaptad a fele névértéket is)
5. év: +5400 Ft (itt visszakapod a névérték másik felét és a maradék 5000 Ft kamatát)

Érdemes-e kötvénybe fektetni?

Egy szóban megfogalmazva igen, bővebben megfogalmazva attól függ.

• Kötvényekbe fektetni csak egy picit kockázatosabb, mint bankbetétbe, mégis annál több hozamot kapsz a pénzedre hosszú távon.
• Még fiatalon is érdemes lehet kötvényeket venni, akkor is ha tudjuk, hogy hosszú távon a részvények biztosítják a magas elvárt hozamot. De a nagy volatilitás nem mindenkinek való, sőt a portfóliód kötvény része megvédhet a végzetes hibáktól.
• Védekezhetsz velük az infláció ellen is, ha inflációkövető állampapírt veszel.
• A kötvényekkel általában nem szokták az emberek olyan hamar elveszteni a pénzüket, mint a részvényekkel.
• Ráadásul vannak kifejezetten kötvény befektetési alapok különböző futamidővel, amik elérhetőek szinte bármely értékpapírszámlán, sőt ETF-ek is akár egyszerre több ezer cég kötvényeivel, hogy ne tegyél fel mindent egy lapra.
• A magyar állam ráadásul még kamattámogatást is ad az állampapírokra, ahogy ebben a cikkben bemutattam.
• Diverzifikációs célból is érdemes lehet a tőkéd egy részét állampapírban tartani.
• A legelterjedtebb megoldás állampapírt venni a Magyar Államkincstárnál, ahol ingyenes a számlafenntartás és interneten is intézheted a dolgot.
• Még TBSZ számlát is nyithatsz, hogy adómentes legyen a dolog.
• Tőletek érkezett kérdés: Fel lehet-e törni az állampapírt lejárat előtt? Nos, a kötvényeket és állampapírokat nem kötelező lejáratig birtokolnod. Igen, fel lehet törni a dolgot úgy, hogy egyszerűen eladod őket. Ez is hasonlít a részvénypiachoz, folyamatosan adják-veszik a kötvényeket. Akár az Államkincstáron belül a webkincstáros felületen folyamatosan és azonnal el is adhatod az állampapírodat.
• Akkor hol van a kutya elásva?

Itt is, mint minden esetben pontosan kell értened mit veszel és annak az adott papírnak mik a sajátosságai, mik a veszélyei és kockázatai. Bizony, a kötvényeknek is vannak veszélyei! Ráadásul a világban elindult a kamatszintek lassú növekedése. Most ebben a cikkben amit olvasol (és videóban amit megnézhetsz) csak a partnerkockázattal foglalkozom, csak érintem a témát, később fogom bővebben kifejteni a többi aspektusát. Szeretném, ha pontosan látnád és értenéd a különböző kockázatok alapjait, hogy hosszabb távon is képes legyél döntést hozni.

Partnerkockázat

Egyrészt a kötvény vásárlás által hitelt adtál egy cégnek, ami lehet, hogy közben tönkremegy. Ilyen előfordul. Ilyenkor a felszámolás során a kötvényeseket előbb fizetik ki, mint a részvényeseket, tehát nagyobb eséllyel jutsz a pénzedhez. De ha nem jutsz a pénzedhez, akkor az a te kockázatod. A BEVA nem kártalanít.
Vagy az államnak adtál hitelt, de ritkán az államok is tönkremehetnek, gondolj például Görögországra.

Másrészt előfordulhat, hogy a bróker nem tud elszámolni a kötvényeiddel, mert ellopta a pénzed (például Questor). Ebben az esetben a BEVA védelem kártalanít.

Röviden így lehetne összefoglalni mi a kötvény, milyen készpénzáramlása van, mi az előnye és egy-két hátránya. A kötvény és állampapír önfejlesztő iskola folytatódik és a következő részekben egyszerűen profi szintre hozhatod magad a kötvényekkel kapcsolatban!

Kötvény és állampapír iskola

• Az első cikkben és videóban megbeszéltük mi a jegybank alapkamat és hogyan hat a gazdaságra.
• A második cikkben és videóban megmutattam miért gyengül a forint és miért furcsa a kamatrendszer Magyarországon. Mi a kapcsolat a kamatok és a deviza árfolyama között?
• A harmadik cikkben és videóban elmagyaráztam a lehetetlen szentháromságot és azt, hogy Soros György erre alapozva hogyan spekulált az angol jegybank ellen. Hogy lehetne erősíteni a forintot úgy, hogy a kamatokat alacsonyan tartjuk és ez mibe kerülne?
• A negyedik cikkből és videóból megtudhattad mi a kötvény, milyen előnyei vannak és egy kockázatáról is szó esett.
• Az ötödik cikkben és videóban arról tanulhattál, hogy mi a különbség kamat és hozam közt, illetve hogy az állampapíroknak van kamatkockázata.
• A hatodik cikkben és videóban megmutattam mi a kötvény árfolyama, a fogalmakat a Webkincstárból, mint nettó és bruttó árfolyam, felhalmozott kamat. Láthattad hogyan kell kiszámolni ezeket.
• A hetedik cikkben és videóban pedig a kötvények átlagidejéről volt szó. Haladók még a kiszámolását és láthatták.
• A nyolcadik cikkben és videóban elmagyaráztam hogyan függ a kötvények árfolyama a kamatváltozástól és az idő múlásától, az átlagidőtől. Mennyire veszélyes egy állampapír?

Ha tetszett ez a cikk, kérlek oszd meg másokkal is! Iratkozz fel a hírlevelemre (ritkán küldök levelet, akkor is a te érdekedben) és ha nem szeretnél semmiről sem lemaradni, érdekességekre is kíváncsi vagy a befektetésekkel kapcsolatban, akkor kövesd a Facebook oldalam! Sokat segítenél azzal is, ha feliratkoznál a Youtube csatornámra!

Weboldalam, blog, klub, interjúk: Ide kattints!
Iratkozz fel a hírlevélre ingyenes e-könyvért cserébe: Feliratkozok!
Facebook oldalam: Itt találod!
Kérdezz bármit Telegram app-on keresztül: Kérdezek!
Ennek a cikknek az eredeti változatát itt találod.

Elég sokat foglalkoztam már a külföldi, főleg amerikai tőzsdei cégekkel, de mi a helyzet a magyar tőzsdével? Biztos sokakat érdekel, ezért utánanéztem milyen célpontok vannak mostanában a magyar piacon. Milyen cégek jöhetnének szóba, ha ide fektetném be a pénzem?

Már csak azért is, mert talán a magyarok felső 10 százalékának vannak részvény befektetései, de ott sincs sok és általában az a jellemző, hogy a részvényeket is befektetési alapokon keresztül tartjuk. Úgyhogy legyen ez részben egy kis motiváció is! Másrészt a közép-európai régió még mindig viszonylag alulértékelt, bár ez nem hordozza magában az automatikus felértékelődést.

Elöljáróban kérlek fogadd el azt is, hogy ez nem befektetési ajánlás, egyszerűen csak az én véleményem. Pillanatnyilag csak Richter részvényeim vannak a BÉT-ről, de kíváncsi voltam milyen befektetési sztorik vannak (még akkor is, ha izgalmat keresni nem a tőzsdén kéne), milyen magyar részvényekbe lenne értelme pénzt fektetni és miért? De nem mondom, hogy neked, vagy bárkinek ezt kéne követnie! Természetesen ehhez előbb át kéne gondolni a vételi stratégiát, időtávokat, lehetőségeket. Jóslásra én is tökéletesen alkalmatlan vagyok, mint mindenki más, de én be is vallom. Nemrég részt vettem egy BÉT akadémia előadáson is, az ott elhangzottak csak megerősítették a véleményem. Ha ezeket elfogadjuk, lássuk mire jutottam.

Ha az olvasásnál mozgalmasabbra vágysz, meg is nézheted:

Richter

Mi más lehetne az első cég, mint a Richter? Ezt már korábbi cikkekben is bőven kifejtettem. Az elmúlt hónapokban sokat esett, a piac nagyon megijedt az Esmya-val kapcsolatos negatív hírektől. A cég elveszítette az értékének ötödét. Már úgy árazódik a Richter, mintha még több is kiesne a cégből, mint az Esmya. Pedig erről szó sincs, ráadásul véleményem szerint jó eséllyel pozitív kimenetele lesz a dolognak.

Friss hír, hogy az Európai gyógyszerügynökség kiadott egy Esmya-val kapcsolatos ajánlást.Tisztán látszik benne az az elv, amit már korábban mondtam nektek, miszerint a betegek biztonsága az elsődleges szempont. Összegyűjtötték az adatokat, nem találtak ok-okozati bizonyítékot a májkárosodásokkal kapcsolatban, de kizárni sem tudják. Ezért engedélyezik az Esmya használatát, de korlátozva és további májjal kapcsolatos vizsgálatokat kell végezni. A végső döntés valamikor a nyár folyamán születik meg és ez tényleg egy villanykapcsoló jellegű hír lesz a Ricsivel kapcsolatban.

Ezen túlmenően a Richter egy innovatív és fejlődő gyógyszergyár, hosszútávú potenciállal. Megjegyzem azt is, hogy ugye most már látod miért él egy gyógyszergyár jogi és tudományos aknamezőn? Pont a napokban értesültem egy másik gyógyszergyárról is aki az ügyfelem, ők az idegrendszer betegségek elleni gyógyszeren dolgoznak és kiderült, hogy ott is májproblémákat észleltek.

Állami Nyomda

A Richteren kívül még főleg olyan cégek jöhetnek szóba, amik erős készpénz termelő képességűek, vagy stabilan osztalékot fizetők. Ilyen a Nyomda is. Ráadásul tudjátok, hogy imádom látni, ha egy cég fejleszt, a Nyomda is előrukkolt egy ilyennel: ötféle fluoreszcencia egyetlen ofszet festékben. Ami még nagyon tetszik, hogy a cég egyre nagyobb részben külföldről szerzi a bevételét.

Rába

Másik a Rába, aminek nagyon jó a helyzete, az osztalék mostanában kezd felpörögni, ráadásul ezt még erősíti egy komoly beruházás is. Aztán ott van egy jelentős ingatlan, ami egykor ipari terület volt. Előbb-utóbb valaminek történnie kell, abból is pénz fog befolyni. Persze nem tudni mikor lesz ez, nálam beavatottabb emberek szerint talán már csak évek vannak hátra.

Graphisoft park

Ez egy lassan de biztosan növekvő befektetés lenne, látok benne értéket és ezzel nem vagyok egyedül. Lényegében ezt a céget egy ingatlan portfóliónak is fel lehet fogni. Kifejezetten hosszú távra venném, ha venném.

Waberers

A Waberers nem egy sikertörténet, hiszen a 2017 júliusi tőzsdei bevezetése óta az árfolyam 25-30%-ot esett. Viszont a menedzsment dolgozik, folyamatosan növekvő céget vezet, cégfelvásárlásokkal, akvirálásokkal vannak elfoglalva. A piac is ez alá dolgozik és remélhetjük, hogy ez a munka egyszer beérik. Itt is, ahogy minden esetben, rád bízom a döntést, hogy beszállnál-e egy olyan sztoriba, ami még nem forrt ki.

OTP

Az OTP-t nem kell bemutatni, egy folyamatosan növekvő bank, amely még osztalékot is fizet. Ezt a részvényt állandóan nagy forgalommal kereskedik. Venném-e most? Nem mondok valódi választ, nyilván jobb lett volna évekkel ezelőtt olcsóbban megvenni.

Neked mi a véleményed? Milyen rövid, vagy hosszú távú befektetések jutnak eszedbe, ha a magyar tőzsdére gondolsz? Érdekes, vagy sem, mi lenne szerinted nagyon jó, vagy nagyon rossz vétel és miért? Oszd meg a hozzászólásokban!

Ha tetszett ez a cikk, kérlek iratkozz fel a hírlevelemre (ritkán foglak zargatni, akkor is a te érdekedben) és ha nem szeretnél semmiről sem lemaradni, érdekességekre is kíváncsi vagy a részvényekkel kapcsolatban, akkor kövesd a Facebook oldalam!

Weboldalam, blog, klub, interjúk: Ide kattints!
Iratkozz fel a hírlevélre ingyenes e-könyvért cserébe: Feliratkozok!
Facebook oldalam: Itt találod!
Kérdezz bármit Telegram app-on keresztül: Kérdezek!
Ennek a cikknek az eredeti változatát itt találod. 

A bodzaszörpöt ismerem, szeretem. De fogalmam sem volt arról, hogy pezsgőt is lehet készíteni bodzával. Ezt John Corder ajánlotta és igaza volt. Kiváló kísérletezős elfoglaltság minden nagyra nőtt, de lelke mélyén még gyermek férfinak :)

Ezért aztán amint visszautaztunk Magyarországról Hollandiába, neki is láttam. Gondoltam megosztom veletek is, hiszen a változatosság hasznos és talán valami jó tippet is adhatunk egymásnak… Persze az interneten sok receptet lehet olvasni, én ezeket átlagolva próbálkoztam vele. Fontos volt az is, hogy ne veszítsek sok pénzt sem a kísérletezés közben, ez pedig nem kerül sokba.

A hozzávalók 5 literes üveghez:

• 10-12 bodzavirág, lehetőleg minél kevesebb zöld szárral
• 600 g cukor
• 2 evőkanál fehérbor ecet
• 2 citrom leve
• fél kiskanál instant élesztő

Elkészítése:

A csapból meleg vizet engedtem, úgy 3-4 liter került az 5 literes üvegbe. Ebben feloldottam a cukrot, aztán hozzáadtam a többi hozzávalót. Feltöltöttem az üveget és ismét kevertem rajta egyet. Letakartam egy konyharuhával és 4-5 napra sötétebb helyre tettem. Ezután így nézett ki:

Finom bodza illata volt, nem lett büdös, nem lett penészes. Egy szűrő belsejét konyhai törlőpapírral béleltem és azon át leszűrtem a pezsgőt. Utána csavaros üvegekbe töltöttem. Fontos, hogy erős, vastagabb falú boros üvegeket használtam és nem töltöttem tele, hanem bőven hagytam benne teret a gáznak. Érdemes habzóborok, gyöngyöző borok üvegét használni, mert ezeket eleve nagyobb nyomásra készítik. Ha le tudod zárni a pezsgős üveget, az a legjobb. Pár üveg felrobbant, mert azok vékony falú, olcsó borosüvegek voltak, a többinek nem lett baja. Ezért töltés után érdemes volt egy műanyag ládába rakni az üvegeket és letakarni, így az üvegszilánkok nem repültek szanaszét.

Másfél hetet hagytam állni szobahőmérsékleten a pincében, ezután már fogyasztható is a finom bodzapezsgő! Kevés alkohol van benne, ízlés szerint lehet még adni hozzá citromlevet. Nagyon finom, biztosan készítek jövőre is! :)

Ezt ajánlom neked is!

A közelmúlt cikkeiben eléggé körbejártam a témát, miszerint hogyan érdemes pénzintézetet választani, érintettem a külföldi lehetőségeket is, de az osztrák példa eddig kimaradt. Most szeretném megvizsgálni azt a jelenséget, hogy több ezer magyar Ausztriában tartja megtakarított pénzét és mennyire érheti ez meg nekik?

Ha szeretnéd, akár meg is nézheted itt:

Az alapelv

Az Így válassz bankot, brókercéget videóban és cikkben sem a költségekkel kezdtem. Nem véletlenül volt az a negyedik szempont, csak a biztonság után. Ugyanis annál nagyobb költség nincs, mint ha elveszíteném az összes pénzem. Alapelv, hogy ha életünkben egyszerre kényelmetlenség és komoly veszély is fenn áll, először az utóbbival kell foglalkozni.

• Ha az állatkertben a fényképeződ aksija lemerül az kényelmetlenség, de ha közben látod, hogy kiszabadult az oroszlán, először nyilván az oroszlán elől kell elmenekülni, a fényképezőgép ráér.
• Ha az autód lerobban az autópályán, az kényelmetlen szituáció, segítséget kell hívnod, de közben veszélyhelyzetben is vagy, úgyhogy először a szalagkorlát túloldalára kell jutnod és csak azután kezdesz el telefonálni. Érted mire gondolok kényelmetlenség és veszély alatt…

Banális példák, de érted a lényeget… Így van ez a pénzügyeinkkel is. Sokan úgy érzik, hogy Magyarország nem megbízható számukra, komoly veszélyt jelent a pénzükre, emlékeznek még arra, hogy a régi rendszerben egy tollvonással lehetett magánvagyonokat államosítani, ezért inkább Ausztriában tartják a pénzüket. A veszélyhez képest számukra csak kényelmetlenség az ezzel járó nagyobb költség és jogi következmények.

Stabil, nem stabil

Tény, hogy Ausztriában a rendszer sok tekintetben előrébb jár, nem véletlenül szeretnénk utolérni Ausztriát és ezt például Matolcsy György is többször hangoztatta. A pénzügyi rendszer stabilabb Ausztriában, gondoljunk csak arra, hogy az elmúlt években mennyi brókerbotrány volt Magyarországon, rád bízom eldönteni mennyi emelkedett ebből politikai szintre, vagy hogy eleve mekkora a korrupciós kockázat. Több száz ezer ember kártalanítására volt szükség, a befektető védelmi alapnak hitelt is fel kellett vennie, hogy kezelni lehessen a problémát, miközben Ausztriában 5 ilyen alap működik és SENKIT sem kellett kártalanítani. Ha a magyar kártalanítottak csak 1 százaléka kiviszi a pénzét Ausztriába, már akkor is több ezer emberről beszélünk.

Ausztria egy főre vetített GDP-je négyszerese a magyarnak, tehát gazdaságilag is előrébb járnak, míg Magyarországon egy krízis alakult ki miután 2011-ben államosították a magánnyugdíjpénztárakat. Felmerült az államcsőd lehetősége.

A bizonytalanság tetten érhető az ország hitelminősítői besorolásán is. Ausztria mindhárom hitelminősítő adatai alapján a világ 15 legbiztonságosabb országainak egyike Svájc vagy Németország szintjén, addig Magyarország besorolását csak néhány éve emelték vissza viszonylag jobb szintre, most olyan országokkal egy szintre mint Románia, Namíbia, Azerbajdzsán vagy Bulgária. Ezért tartják sokan megbízhatóbbnak az osztrák pénzügyi rendszert, elég csak átlépni a nyugati határon.

Tudják ezt az osztrák intézetek is és nem restek megkönnyíteni a magyarok dolgát, kielégítik az igényt. A burgerlandi fiókokban ezért találkozhatsz magyar ügyintézővel, vagy például ezért van fiókja az Oberbanknak Székesfehérvár belvárosában. Ez részben pénzügyi kultúra kérdése, említettem már, hogy a magyar intézetek viszont nem könnyítik meg a külföldiek számlanyitását.

Félelem

Van még egy ok amiért sokan külföldi intézetet választanak, ez pedig a félelem, a bizalom hiánya. Sokat hallom, hogy milliós összeg felett a bankok jelentik a hatóságnak a pénz mozgását. Valaki tudni fogja, az állam tudni fogja, hogy milliós összegem van és hány millió. Nem nehéz kitalálni, hogy ez a szüleim generációjára jellemző, a fiatalok nem emlékezhetnek ilyesmire. Szerinted az osztrák Jürgent zavarja-e, ha a bankja jelent valami hasonló 15 milliós összeget? Már miért zavarná? Netán lopta a pénzt? Vagy egy pillanatra is megkérdőjelezné a magánvagyon szentségét? Egy mai fiatalnak, aki számára nyitott a világ nehéz ezt megmagyarázni. Már miért lenne baj, hogy jelentik mennyi pénzem van ott? Sajnos Magyarországon sokak számára tényleg jogos a félelem.

A másik hasonló eset a vállalkozó, aki szépen elvan a cégével, de nem szeretne növekedni. Egy bizonyos szinten megáll és nem bővül. Fél, hogy ebben az esetben már szemet szúrna valakinek, rátelepedne a politika. Nem egy ilyet hallottam és ez a hozzáállás nyilván rossz a vállalkozónak, de az országnak is, neked és nekem is. Mennyi időnek kell eltelnie, hogy ez megváltozzon?

Mindkét esetben az emberek félelemben élnek, fogalmazhatunk úgy is, hogy nincs rend, vagy ahogy csak szeretnél, de ugyanoda lyukadunk ki: hiányzik a bizalom. Rád bízom, hogy szerinted Ausztriában mi a helyzet ezzel kapcsolatban, jobb-e vagy sem?

Mit tesz az okos befektető?

Ellentmond a fentieknek, hogy már a 21-edik században élünk, az EU tagjai vagyunk, az ország költségvetése stabil, nem szeretnénk államcsődöt és ezeket is figyelembe kell venni. Egy okos befektető nagyon ritkán gondolkodik végletekben, hiszen nem mindentudó, inkább diverzifikál, felkészül több eshetőségre is. Ezért érdemes megfontolni a következőket is.

Mivel Magyarország kockázatosabb ország, a forint a világ számára egy egzotikus deviza, a nagyobb kockázat miatt a piac magasabb hozamot vár el. Ezért fizet Magyarország magasabb állampapír piaci kamatokat, mint Ausztria vagy Németország. (Később elmagyarázom, de az árfolyamkockázatot is meg kell fizetni.) Kár lenne teljesen kimaradni ebből az úgynevezett hozamfelárból amit a forint és az ország adni képes (vagy fizetni köteles). Kezelni kell a kockázatot, természetesen nem teszünk fel mindent erre a lapra, de túlreagálni sem érdemes a kockázatot.

Például 2012 elején amikor komoly félelem volt az emberekben és tömegesen vitték ki a pénzüket Ausztriába, én azt javasoltam és írtam, hogy az államcsődig nem fogunk eljutni, nem érdemes pánikolni és érdemes kihasználni a magasabb kamatokat. Ez akkor nagyon hasznos tanácsnak bizonyult, aki akkor, a pánik idején vett magyar állampapírt az magas hozamon fialtathatta a pénzét. Sőt, Jürgen még duplán is hasznot húzhat egy ilyen befektetéssel, de erről majd később.

Összefoglalásképp

Ebben a cikkben röviden összefoglaltam, hogy miért tartja sok magyar Ausztriában a pénzét és hogy szerintem nem érdemes (jelen helyzetben) átesni a ló túloldalára. A magam részéről a magyar állampapírok része a portfóliómnak, van állampapír stratégiám, de emellett kezelem a kockázatot és például az államkincstáron kívül magyar tulajdonú intézetben nem tartok pénzt. Érdemes számolni a magyar hozamfelárral, érdemes reálisan gondolkodni ami a kockázatokat illeti és eszerint alakítani a befektetéseidet. Nagyon sokan élnek külföldön és kapják euróban a fizetésüket, ők alapvetően jól teszik, ha befektetéseik egy részét forint eszközökben tartják. Diverzifikációs célból is érdemes ezt megfontolni.

Ezzel egyenlőre lezárom a hogyan válasszunk pénzintézetet sorozatot:

1. Hogyan válassz okosan bankot, brókercéget?
2. Nagy bróker összehasonlítás 2018 és külföldi KBC alternatíva
3. Miért nem nyithatnak EU-s külföldiek magyar bankszámlát?
4. Miért tartja sok magyar Ausztriában a pénzét?

Ha tetszett ez a cikk, kérlek iratkozz fel a hírlevelemre (ritkán foglak zargatni, akkor is a te érdekedben) és ha nem szeretnél semmiről sem lemaradni, érdekességekre is kíváncsi vagy a befektetésekkel kapcsolatban, akkor kövesd a Facebook oldalam!

Weboldalam, blog, klub, interjúk: Ide kattints!
Iratkozz fel a hírlevélre ingyenes e-könyvért cserébe: Feliratkozok!
Facebook oldalam: Itt találod!
Kérdezz bármit Telegram app-on keresztül: Kérdezek!
Ennek a cikknek az eredeti változatát itt találod. 

Lee Kranefuss-t sokan egy befektető legendának tartják. Az Inside ETFs Europe konferencián beszélgettem vele kicsit. 1997-ben csatlakozott a Barclays Global Index funds-hoz (BGI), ők alkották meg az index alapokat. 2000-ben többedmagával megalapította az iShares-t, ami a világ egyik legnagyobb ETF kibocsátója. 2007-re már elérték a 400 milliárd dolláros kezelt vagyont, pár évvel később a világ ETF befektetéseinek a fele náluk volt. Ezt a céget 2009-ben megvette a blogon már említett Blackrock.

Hogyan és miért hozták létre az iShares-t?

A BGI-nál mi voltunk a világ legnagyobb index menedzserei. Az indexeken alapulva végeztünk eszköz allokációt és kerestük a jövőt a befektetőknek. Több vizsgálatot végeztünk arra, hogy hogyan távolodhatnánk el az intézményi, nagy befektetőktől. Minden kutatás azt mutatta, hogy jobban jársz, ha van egy eszköz allokációd és a pénzed be van fektetve, amin talán finomíthatsz aktív befektetéssel, mint ha aktív menedzsereket és teljesítményt keresel, és bizonyos területeken nem fekteted be a pénzed. Akkoriban csak olyan ügyfeleink voltak, akiknek több mint 1 milliárd dolláros tőkéje volt. Szerettük volna, ha az indexekben rejlő lehetőségeket kombináljuk a kisebb befektetőkkel és erre lettek jók az ETF-ek. Ez elérhető a tőzsdén, bármely brókernél, bárki számára, akár 10 dolláros egységekben is.

Nem volt érdekellentét. Ha legalább közepes intézményi befektető voltál, csak a Vanguard 10 alapjából választhattál, úgyhogy az iShares-nél kijöttünk 40-nel és mára a Blackrock alatt ez több százzá nőtte ki magát. Így ma egy átlagos kisbefektetőnek nagyobb variációja lehet, többféle terméket ér el, mint egy intézményi befektető 15-20 évvel ezelőtt. Ezt szerettük volna elérni.

És hosszú távra terveztünk. Korábban a befektetőink csak nyugdíjszolgáltatók voltak, de ez a szegmens egyre fogyott, így nyitottunk egy másik modellt.

Miért tartják a kollégái jó vezetőnek?

Persze őket kellene megkérdezni, de a visszajelzések alapján talán azért, mert általában a jövőben gondolkodom. Azt szoktam megnézni, hogy mi lesz 5-10 év múlva. Nem lehet pontosan látni, de mégis mi az irány?

A másik pedig, hogy nem lehet rengeteg ötleted és százezer asszisztensed. Az embereknek kiosztom a területeket és hagyom őket dolgozni. Ez mindig működött.

Ha felvesz valakit, mire figyel oda? Az adott tudás amivel rendelkezik valaki az egy dolog, mindenki tud tanulni, de milyen embert keres, milyen tulajdonság a fontos?

Mindig kíváncsi embereket kerestem, mert azt szeretném látni, hogy mi lehetséges és azt találjuk ki közösen. Nem szeretem azt, amikor valaki tud valamit és 20 éve azt csinálja.

Azt is nézem ki tolerálja a kétértelműséget. Például amikor Kolombusz nekivág az óceánnak két lehetőség van. Vagy GPS-t követ és minden információ adott, vagy nem kell sok technológia, hiszen tudjuk, hogy nyugat felé haladunk, ezt tudjuk csinálni és közben találjuk ki mi a következő lépés. Inkább az utóbbit preferálom.

Aztán jó, ha valaki egy csapatban konstruktív tud lenni. Ahogy egy kollégám mondta, együtt sokkal okosabbak vagyunk, mint külön-külön. Ezt számtalanszor be is bizonyították. A másik kedvenc mondásom a strong opinions, weakly held. Tehát valaki bejön az irodába és azt mondja, hogy tudom a megoldást. És végül mindenki azt mondja, hogy tudja a megoldást, de ezek mindegyike különbözik. Végül megbeszéljük, alátámasztjuk az érveinket és együtt jutunk megoldásra. Egy csoport sokkal jobb döntéseket tud hozni.

Még ha azt hiszed is, hogy tudod a választ, valaki más még javíthat is rajta.

Így van!

Milyen könyveket olvas? Van kedvenc könyve?

Sokat olvasok matematika témában, mert a terület ahol dolgozom szisztematikus. Fontos folyamatosan tanulni. De vannak olyan listák, hogy 10 legjobb pénzügyi könyv és csalóka mert többségük nem igazán pénzügyi. Van egy kedvenc könyvem Freud: Tömegpszichológia és én-analízis, ez valószínűleg a legjobb könyv ami leírja hogyan működnek a szervezetek. A másik ami a BGI-nál a vezetők számára kötelező olvasmány volt, Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme.

Tudom, hogy 3 gyermeke van. Mi a legjobb, legfontosabb tanács amit adna nekik?

Talán az, hogy próbáljanak meg egy csapat tagjai lenni és ismerjenek meg sok embert. Őrizzék meg a saját véleményüket, ne akarjanak túl sok időt pazarolni arra, hogy bejussanak egy csoportba, de ha érdekli őket egy tematika, akkor próbálják ki.

Ha visszamehetne az időben mit csinálna másként?

Ez könnyű. Amikor az iShares-t alapítottuk 18 hónapig finomítottuk az üzleti modellt. Ezt kellett kitalálni, meg azt. Visszatérve a Kolombusz hasonlathoz, jobb lett volna 6 hónap után elindulni és a többit menet közben kitalálni. Már nem lett volna sok különbség. Ugye mondják, hogy a tudományban 95%-ban helyesnek kell lenni, az üzletben pedig csak 80%-ban és a többit el kell tudni dönteni menet közben. A legtöbb szervezet nem gondolkodik eleget, de érdemes a visszajelzésekből is tanulni, formálódni. Jobb célozni, tüzelni, célozni, tüzelni, célozni, tüzelni, mint örökké csak célozni.

Az olvasóim többsége azért még kezdő befektető. Mit javasolna, honnan tanuljanak mondjuk az ETF-ekről. Az interneten sok információ van, de hogyan találjuk meg a hasznos információt a nagy zajban?

Én a könyveket javaslom. Az internet nagyon jó tud lenni, de csak ha már van tudásod és ahhoz keresel valami kiegészítést. A könyvekben viszont valaki már rendszerezte a tudást és olyan könyvet kereshetsz ami megfelel a te szintednek.

Még mindig maradva az átlagos befektetőnél, miért nem tudnak az emberek egyszerű szabályokat követni? A befektetés egyszerű szabályokról szól, de képtelenek vagyunk azokat betartani.

Ezzel foglalkozik az egész viselkedési közgazdaságtan tudomány, de mind ugyanazt csináljuk. Túl rövid távon gondolkodunk és túlreagáljuk a változásokat, ha a piac emelkedik akkor is. Ha a piac lefelé megy általában eluralkodik felettünk a félelem. Nemcsak, hogy eladunk és ezzel igazoljuk az esést, hanem félünk venni. Van is erre egy szabályom, ha ezt látom egy kis összeggel is akár, de felveszek egy hosszú távú pozíciót. Mindenki tudja, hogy 2009-ben sok részvényt kellett volna venni, ezt akkor is lehetett tudni de mégsem mertünk venni. Tehát legalább a pénzünk egy kis részével vennünk kell.

És félünk, mert ami esett 80%-ot az még eshet 50%-ot és ezen a ponton adjuk fel leginkább. Na, ekkor kellene venni.

Igen és Warren Buffett nagyon jó ebben. :)

Igen, amikor pedig már látjuk, hogy jó vétel volt valami, akkor már késő beszállni.
Milyen nehézségek vannak az Ön munkájában? Talán néha hiányzik valamilyen különleges ETF?

Talán az a probléma, hogy változik a világ. Hiányzik a tiszta piaci jelenlét. Az ETF-ek gyakran nem úgy viselkednek, mint amit elvárnánk a nevükből. Ha amerikai vagy S&P500-at veszel, ha japán akkor NIKKEI-t, ha német akkor DAX indexet vagy ETF-et és azt hiszed, hogy befektettél az amerikai, japán vagy német piacba. Történhetnek váratlan dolgok mint háború, devizák leértékelődése, de legalább Amerikába fektettem a pénzem.

Pedig nem így van! Ma már globális piacok vannak, a cégek sokszor legalább a fele bevételüket külföldről szerzik. Lehet, hogy Indiába szeretnél fektetni, de legtöbbször annak fele lesz csak legfőképp indiai jelenlét, fele pedig globális viszonyoktól függ. Tehát évente 70-80 bázispontot kifizetsz azért, hogy diverzifikálj Indiával, de annak fele kidobott pénz. Nem tudsz csak Indiára alapozni és amerre az az ország megy. 30-40 éve, még az amerikai nagyvállalatok Amerikától függtek, de ma már ezek globális cégek.

Amit még megfigyeltem és ehhez hasonló probléma, hogy ha Indiai ETF-et veszek A cégtől és B-cégtől, ezeknek más lesz az eredményük, mert nem ugyanazt tartalmazzák. Az egyik 500 céget tartalmaz, míg a másik 1500-at. Más végeredményt fogok kapni.

Igen, mindegyiket ETF Indiának hívják, de India összes, vagy India nagy kapitalizáció és export orientált cégeket takar?

És mit is akarunk egyáltalán? Néha megkérdezem az embereket miért fektetnek a fejlődő piacba. Sokféle választ kapok és ezek nem egységesek. Egy válasz például az, hogy azért, mert ott magas hozam lehetséges. De ezt elérhetnéd úgy is, hogy tőkeáttétellel fektetnél a fejlett piacba és a kockázatod is csökkenne. Értsük mit szeretnénk.

Diverzifikálni szeretnénk? Akkor ne a globális piacot vegyük, mert az korrelálni fog, hanem csak azokat a részeit ami eltér a többi kitettségünktől. Szóval sokszor különböző okokra hivatkozva vesszük ugyanazt és nyilván nem lehet mindenre ugyanaz a megoldás, de attól az még nem feltétlen rossz termék.

Valóban több időt kéne arra szánnunk, hogy megértsük mit keresünk és megnézzük mit is veszünk. Köszönöm az idejét, nem tartom fel tovább.

Jó volt beszélgetni, köszönöm.

További sok sikert!

Ha tetszett ez a cikk, kérlek oszd meg másokkal is, kövesd a Facebook oldalam, hogy értesülj az újdonságokról, vagy iratkozz fel a hírlevelemre!

Weboldalam, blog, klub, interjúk: Ide kattints!
Iratkozz fel a hírlevélre ingyenes e-könyvért cserébe: Feliratkozok!
Facebook oldalam: Itt találod!
Kérdezz bármit Telegram app-on keresztül: Kérdezek!
Ennek a cikknek az eredeti változatát itt találod.